Kollektív Pénzügyi szerződés GY.I.K.
Írta: Larry Coon
Fordította: Tőrös Balázs
This one goes out to the one and only Larry Coon who made me fall in love with the beautiful financial system behind the Greatest Show on Earth. Thank you for your tremendous effort and keep up the good work!
1. Mi az a fizetési plafon és mi a célja?
A fizetési plafon (salary cap) az a felső határ, amelyet a csapatok játékosaik fizetésére fordíthatnak. Az alapelv szerint egy csapat csak akkor alkalmazhat egy szabadon igazolható játékost (free agent), ha a csapat bérlistája (payroll) a szerződés aláírása után sem lépi át a fizetési plafont.
A fizetési plafon fő célja, hogy fenntartsa a csapatok közötti egyensúlyt, hiszen ha nem lenne, a nagyobb pénztárcával rendelkező csapatok egyszerűen felvásárolhatnák a jobb szabadon igazolható játékosokat.
2. Mi a rugalmas fizetési plafon? Mi a különbség a rugalmas és a merev fizetési plafon között?
Az NBA-ben rugalmas fizetési plafont (soft cap) alkalmaznak.
Míg a merev fizetési plafont (hard cap) sosem szabad átlépni, addig a rugalmas fizetési plafon bizonyos feltételek teljesülése mellett átléphető. Ezeket nevezzük felmentéseknek (exception).
Általánosságban elmondható, hogy egy adott szezonban alig néhány csapat van csak a fizetési plafon alatt.
3. Miért rugalmas a fizetési plafon?
Senki sem szeretné, ha egy olyan játékosnak, aki egész pályafutását egy csapatnál töltötte, csak azért kellene távoznia, mert a merev fizetési plafon miatt a csapata nem képes megfelelő szerződést kínálni neki.
A rendszer célja, hogy elősegítse, hogy a csapatok - bizonyos feltételek teljesülése mellett - megtarthassák meghatározó játékosaikat.
4. Mi az a Kollektív Pénzügyi Szerződés?
Szerződés a Liga és az NBA Játékosok Szövetsége (NBAPA) között, amely meghatározza együttműködésük feltételeit.
A Kollektív Pénzügyi Szerződés (Collective Bargaining Agreement, röviden CBA) írja le a fizetési plafon meghatározásának módját, a minimum- és maximum fizetés nagyságát, a játékoscserékhez kapcsolódó szabályokat, a draft menetét és még több száz olyan dolgot, amelyek elengedhetetlenek az NBA működéséhez.
Emellett a Kollektív Pénzügyi Szerződésben foglaltaknak köszönhető az is, hogy az NBA-t nem lehet perbe fogni a piaci verseny korlátozását tiltó törvények megszegése miatt.
5. Mióta van érvényben a jelenlegi Kollektív Pénzügyi Szerződés?
A jelenlegi Kollektív Pénzügyi Szerződés 2005 júliusa óta van érvényben, és a tervek szerint a 2010-11-es szezon után veszti hatályát. A Liga fenntartotta magának a jogot, hogy egy évvel meghosszabbítsa érvényességét, amit legkésőbb 2010. december 15-ig jeleznie kell.
A Kollektív Pénzügyi Szerződés csak az alábbi esetekben bontható fel korábban:
- ha összejátszás gyanúja merül fel
- ha a televíziós jogíjakból származó bevétel jelentősen megcsappan
- ha bizonyos előre nem látható események (például az Egyesült Államok területén elkövetett terrorcselekmények) miatt a Liga képtelen teljesíteni az általa vállaltakat
- ha a Kollektív Pénzügyi Szerződés rendelkezéseivel kapcsolatban jogerős elmarasztaló bírósági ítélet születik
6. A felek 2005-ben meglehetősen könnyen megegyeztek. Mi történt 1999-ben?
Habár egy ideig úgy tűnt, hogy a kizárás (lockout) ismét elkerülhetetlen, a felek 2005 júniusában mégis megegyeztek az új Kollektív Pénzügyi Szerződés alapelveiben.
A 2005-06-os idény így mindössze egyetlen dologban tért el a megszokottól: a Júliusi Moratóriumot (July Moratorium) néhány héttel meghosszabították.
Az NBA szerelmesei 1999-ben nem voltak ennyire szerencsések. Az 1995-ben aláírt Kollektív Pénzügyi Szerződés ugyanis lehetővé tette, hogy a Liga felbontsa a szerződést, amennyiben a játékosok összfizetése meghaladja a bevételek 51,8%-át.
Mivel ez az arány az 1997-98-as idényben 58% volt, a Liga úgy döntött, él a jogával.
Amikor megkezdődött a munka az új Kollektív Pénzügyi Szerződésen, kiderült, hogy a Liga sokkal szigorúbb megkötéseket szeretne a játékosok fizetésével kapcsolatban. Mivel az NBA Játékosok Szövetsége minden ilyen irányú kezdeményezést elutasított, a Liga 1998. július 1-én élt kizárási jogával, így a szezon nem kezdődhetett el.
A felek végül az utolsó pillanatban egyeztek meg. Még néhány nap és az egész szezont le kellett volna fújni. Az alapszakasz a késedelem miatt csupán 50 mérkőzésből állt.
7. Mennyiben más a 2005-ben kötött Kollektív Pénzügyi Szerződés?
A konkrét változások Larry Coon oldalán követhetők nyomon.
8. A bevételek hány százaléka kerül a játékosokhoz?
Noha a játékosokat nem a Liga, hanem a csapatok szerződtetik, és az egyes játékosoknak adható maximális fizetést számos egyéb tényező befolyásolja, a szabályok szerint a játékosok összjavadalmazása el kell érje a bevételek 57%-át.
Ha ez mégsem következik be, a Liga a fennmaradó összeget átutalja az NBA Játékosok Szövetségének, ahonnan a játékosokhoz kerül.
9. Mindig volt fizetési plafon?
Talán meglepő, de már az NBA első idényében (1946-47) is volt fizetési plafon. Nagyságát 55 000 dollárban határozták meg. A legtöbb játékos 4-5000 dollárt keresett. A korszak sztárja, Joe Fulks 8000 dollárt tehetett zsebre, de a legtöbb pénzt, egész pontosan 16 500 dollárt Tom King, a Detroit Falcons játékosa, sajtófőnöke és menedzsere vihette haza.
A "modern" fizetési plafont az 1984-85-ös szezonban vezették be. Összege kezdetben 3,6 millió dollár volt, és évente 1-2 millió dollárral nőtt. Az 1994-95-ös idényben a csapatok már csaknem 16 millió dollárt fordíthattak játékosaik fizetésére.
Aztán a Liga aláírt egy zsíros szerződést az NBC televíziós csatornával, melynek köszönhetően a plafon előbb 23 millió (1995-96), majd 26,9 millió (1997-98) dollárra nőtt.
Mindent összevetve az 1984 és 1997 között eltelt 13 év alatt a fizetési plafon 747%-kal emelkedett.
A fizetési plafon először a 2002-03-as szezonban csökkent. Ekkor lépett életbe ugyanis az ABC-vel kötött új televíziós megállapodás, amely első évében kevesebbet fizetett, mint az NBC 2001-02-ben.
10. Hogyan határozzák meg egy adott év fizetési plafonját?
A Liga minden júliusban felbecsli, hogy mennyi Kosárlabdából Származó Bevételre (Basketball Related Income = BRI) számíthat a következő szezonban. Aztán egy bonyolult számítással meghatározzák, hogy ennek pontosan hány százaléka fordítható a játékosok javadalmazására. Végül ezt a hányadost osztják el ismét, de most már a csapatok számával, hogy megkapják a fizetési plafont, amelyet a Júliusi Moratórium végét követő első napon hoznak nyilvánosságra.
| Szezon |
A BRI meghatározott százaléka |
Tényleges fizetési plafon |
| 2005-06 |
49.5%* |
49,5 millió dollár |
| 2006-07 |
51% |
53,235 millió dollár |
| 2007-08 |
51% |
55,63 millió dollár |
| 2008-09 |
51% |
58,68 millió dollár |
| 2009-10 |
51% |
? |
| 2010-11 |
51% |
? |
| 2011-12 |
51% |
? |
Ahogy van fizetési plafon, úgy létezik egy fizetési padló is. Ennek értelmében ha egy csapat a fizetési plafon 75%-ánál kevesebbet fordít játékosai fizetésére, akkor a fennmaradó összeget ki kell fizetnie játékosainak.
11. Vannak megkötések a játékosok fizetésével kapcsolatban?
Egy játékosnak adható minimum és maximum fizetés (minimum/maximum salary) attól függ, hogy a kérdéses játékos hány évet töltött el a Ligában.
| MINIMUM ÉS MAXIMUM FIZETÉSEK |
| Tapasztalat* |
2008-09-es minimum |
2008-09-es maximum |
| 0 év |
442 114 dollár |
13 758 000 dollár |
| 1 év |
711 517 dollár |
13 758 000 dollár |
| 2 év |
797 581 dollár |
13 758 000 dollár |
| 3 év |
826 269 dollár |
13 758 000 dollár |
| 4 év |
854 957 dollár |
13 758 000 dollár |
| 5 év |
926 678 dollár |
13 758 000 dollár |
| 6 év |
998 398 dollár |
13 758 000 dollár |
| 7 év |
1 070 118 dollár |
16 509 600 dollár |
| 8 év |
1 141 838 dollár |
16 509 600 dollár |
| 9 év |
1 147 533 dollár |
16 509 600 dollár |
| 10+ év |
1 262 275 dollár |
19 261 200 dollár |
* Egy játékos úgy növelheti a Ligában töltött éveinek számát, hogy egy adott szezonban legalább egy napot eltölt egy csapat aktív vagy inaktív keretében.
A fizetéseket nem feltétlenül abban az évben kell kifizetni, amikor megkeresték. A szabályok ugyanis lehetővé teszik, hogy egy játékos fizetésének legfeljebb 30%-át eltolva folyósítsák. Amit fontos megjegyezni: a játékos fizetését abban az évben vesszük figyelembe a csapat bérlistájában, amikor megkereste, és nem akkor, amikor kifizették.
Ha egy játékos legalább három évet lehúzott az NBA-ben, és egy évre, tíz napra, vagy a szezon hátralévő részére szóló szerződést ír alá, a Liga állja a fizetésének egy részét. A csapatoknak mindössze egy kétéves tapasztalattal bíró játékos minimum fizetését kell állnia.
Példa: 2005-06-ban egy kétéves tapasztalattal rendelkező játékos minimum fizetése 719 373 dollár volt. Tegyük fel, hogy egy csapat leigazolt egy tíz év tapasztalattal bíró játékost, akinek a minimum fizetése 1 138 500 dollár lett volna. A Liga átutalt a csapat számlájára 419 127 dollárt, a bérlistába pedig csak a kétéves tapasztalattal rendelkező játékos fizetése számított bele.
A rendelkezés célja, hogy bátorítsa a csapatokat idősebb játékosok leigazolására, akik ahhoz azért túl sokba kerülnének, hogy velük töltsék fel a keretben fennmaradó helyeket.
Az első körben draftoltak fizetésére pályafutásuk első néhány évében más szabályok vonatkoznak, amelynek alapját az képezi, hogy hányadik helyen foglalták le a játékjogukat.
12. Vannak kivételek a maximum fizetésekkel kapcsolatban?
Több évre szóló szerződések esetén csak az első év fizetése nem lépheti túl a játékosnak adható maximumot. Meg kell azonban jegyeznünk, hogy a fizetések csak meghatározott szabályok szerint emelkedhetnek.
13. Mi tartozik bele a Kosárlabdából Származó Bevételbe?
A Kosárlabdából Származó Bevétel az NBA, az NBA Properties és az NBA Media Ventures összes bevételét magába foglalja:
- az alapszakasz mérkőzéseire szóló jegyek eladásokból származó bevétel
- a rájátszás mérkőzéseire szóló jegyek eladásokból származó bevétel
- a promóciós célú és felkészülési célokat szolgáló mérkőzésekre szóló jegyek eladásokból származó bevétel
- televíziós- és rádiós jogdíjak
- az arénákban, illetve a közelükben található, egy csapathoz köthető boltokban értékesített termékekből származó bevétel
- a parkolási díjakból származó bevétel
- a csapatszponzorációkból származó bevétel
- a csapatpromóciókból származó bevétel
- az arénákban található szórakozóhelyekből származó bevétel
- a nyári táborokból származó bevétel
- az egyéb kosárlabda tornákból származó bevétel
- a kabalafigurák és a táncoslányok fellépéseiből származó bevétel
- a frissítőárusításból származó bevétel
- a luxuspáholyokból származó bevétel 40%-a
- az arénák nevének értékesítéséből származó bevétel 45-50%-a
- az arénákban elhelyezett reklámtáblák értékesítéséből származó bevétel 40%-a
- az egyéb kiemelt székek értékesítéséből származó bevétel
- az NBA Properties-től, az NBA Entertainmenttől, az All-Star Gálából, a McDonald's tornából, illetve más különleges NBA eseményből származó bevétel
Nem tartozik azonban a Kosárlabdából Származó Bevételhez az az új csapatok indításához szükséges összeg, a büntetések és a luxusadó.
14. Pontosan mi kerül fel a bérlistára?
- Az aktív és inaktív játékosok fizetése a várható bónuszokkal együtt
- Az elbocsátott játékosok fizetése (teljes egészében, vagy arányosan csökkentve)
- A visszavonult játékosok fizetése
- A vitás esetek miatt kifizetett, vagy fizetendő összeg
- Azok a fizetések, amelyekkel kapcsolatban a megállapodás már megszületett, de az aláírás még várat magára. Ilyenek lehetnek például a szóbeli megállapdoások, vagy az orvosi jóváhagyásra váró szerződések. A Júliusi Moratórium során minden megállapodás tárgyalásnak minősül és nem számít a fizetések közé.
- Azoknak a szabadon igazolható játékosok fizetésének egy része, akiknek a jogairól a csapat még nem mondott le
- A korlátozottan igazolható játékosokkal aláírt szerződéstervezetben (offer sheet) szereplő összegek
- A csapat leigazolásra váró első körös választottjának várható fizetése. Ez az összeg a draft után azonnal felkerül a bérlistára.
- Ha egy csapat kerete a holtszezonban nem éri el a 12 főt, a bérlistán minden egyes "hiányzó" játékos helyét feltöltik az újoncoknak járó minimális fizetéssel.
- Ha egy csapat a fizetési plafon alatt van, a rendelkezésére álló felmentésekből származó összegek is felkerülnek a bérlistára. Ha lemondanak ezekről a felmentésekről, akkor nem számítanak bele a bérlistába, viszont nem is élhetnek vele.
Ha egy csapat a szezon során játékoscserét hajt végre, az új játékosok fizetése bekerül, a távozóké pedig kikerül a könyvekből.
Ami nem kerül fel a bérlistára:
- Azon játékosok fizetése, akiknek a játékjogát expanziós drafton foglalták le, de még a szezon kezdete előtt el is bocsátották őket.
- Azon játékosok fizetése, akik hosszú időre lesérültek, esetleg vissza vonultak.
- A nyári szerződések.
- A Liga által eltiltott játékosok ki nem fizetett bérének 50%-a.
- Elbocsátott, majd máshová igazolt játékosok fizetésének egy arányos része.
15. Hogyan működik a zálogrendszer és mi a célja?
A zálogrendszer (escrow system) biztosítja, hogy a játékok fizetése nem lépje túl a Kosárlabdából Származó Bevétel előre meghatározott százalékát. Ez az arány minden szezonban 57%, azonban...
- az arány 57,5%-ra nő, ha a Kosárlabdából Származó Bevétel legalább 30%-kal meghaladja a 2004-2005-ös szintet*
- az arány 58%-ra nő, ha a Kosárlabdából Származó Bevétel legalább 60%-kal meghaladja a 2004-2005-ös szintet*
* a 2004-05-ös Kosárlabdából Származó Bevétel nagyjából 3 milliárd dollár volt
Annak érdekében, hogy a fizetések ne lépjék túl a fent említett értéket, a játékosok fizetésének egy részét visszatartják, és egy zálogszámlára helyezik.
Az egyes szezonok végén aztán összehasonlítják a folyósítandó fizetések, és a Kosárlabdából Származó Bevétel arányát.
Ha a számok stimmelnek, a zárolt összeget hiánytalanul kifizetik a játékosoknak.
Azonban ha nem, akkor a zárolt összeget teljes egészében, vagy részben visszafizetik a csapattulajdonosoknak, a játékosok pedig csak a fennmaradó részt (már ha van) kapják meg.
És hogy mennyit tartanak vissza a játékosok fizetéséből?
| Idény |
Visszatartott összeg |
|
| 2005-06 |
10% |
|
| 2006-07 |
9% |
|
| 2007-08 |
9% |
|
| 2008-09 |
9% |
|
| 2009-10 |
9% |
|
| 2010-11 |
8% |
|
| 2011-12 |
8% |
|
Példa:
Az 'A' esetben minden rendben van.
A 'B' esetben a fizetések átlépték a kívánt szintet, de a zálogba helyezett pénz elegendő az egyensúly helyreállítására.
A 'C' esetben az eltérés olyan nagy, hogy már a zálogba helyzett összeg sem elegendő az egyensúly fenntartásához.
| 'A' eset |
'B' eset |
'C' eset |
| Kosárlabdából Származó Bevétel |
| 3 milliárd dollár |
3 milliárd dollár |
3 milliárd dollár |
| Ebből fizetésre fordítható (%): |
| 57% |
57% |
57% |
| Ebből fizetésre fordítható ($): |
| 1,71 milliárd dollár |
1,71 milliárd dollár |
1,71 milliárd dollár |
| Fizetések tényleges összege: |
| 1,70 milliárd dollár |
1,81 milliárd dollár |
1,91 milliárd dollár |
| Zálogba helyezett fizetések öszege (%): |
| 10% |
10% |
10% |
| Zálogba helyezett fizetések öszege ($): |
| 170 millió dollár |
181 millió dollár |
191 millió dollár |
| Túllépés összege |
| 0 |
100 millió dollár |
200 millió dollár |
| Tulajdonosoknak visszautalt összeg |
| 0 |
100 millió dollár |
191 millió dollár |
| Játékosoknak folyósított összeg |
| 170 millió dollár |
81 millió dollár |
0 |
Az 'A' példában a játékosok megkapják a teljes fizetésüket.
A 'B' példában a zálogba helyezett összeg elegendő a tulajdonosok kompenzálására és még a játékosok is kapnak némi pénzt.
A 'C' esetben még a zálogba helyezett összeg sem elegendő a tulajdonosok kárpótlására. Fontos megjegyezni, hogy a játékosok éves fizetéséből legfeljebb a zálogba helyezett összeg vonható le, a hiányzó rész a következő évben kerül levonásra.
16. Mi a luxusadó? Miért létezik? Hogyan határozzák meg és ki fizeti?
A luxusadó egy olyan pénzügyi mechanizmus, amely a csapatok költekezési lázát igyekszik kordában tartni.
Luxusadót azok a csapatok fizetnek, ahol a bérlistán szereplő összegek magasabbak egy előre meghatározott értéknél. Ezek a csapatok minden egyes dollárért, amellyel túllépik az adófizetés határát, egy plusz dollár adót fizetnek.
Az adószintet a szezon előtt határozzák meg. A tervezett Kosárlabdából Származó Bevétel 61%-ából indulnak ki, amelyet némi utókalkuláció után elosztanak a csapatok számával.
Az előző Kollektív Pénzügyi Szerződésben a luxusadó még a zálogrendszer kiegészítése volt. Abban az esetben lépett életbe, amikor a zálogba helyezett összeg sem volt képes helyreállítani a Kosárlabdából Származó Bevétel és a fizetések arányát. Ilyenkor az igazán sokat költő csapatok (akik a leginkább felelősek voltak a fizetések elszabadulásáért), egyenlítették ki a különbözetet. Fontos megjegyezni azonban, hogy a régi rendszerben, ha az arányok rendben voltak, egy csapat sem fizetett.
Az új Kollektív Pénzügyi Szerződésben a két fogalmat különválasztották. Az adószintet átlépő csapatok mostantól minden évben fizetnek.
Ezzel véget ért bizonytalanság időszaka. Korábban az adószintet csak a szezon végén határozták meg, vagyis a csapatoknak látatlanban kellett megbecsüliük, hogy meddig nyújtózkodhatnak.
A Liga az alapszakasz utolsó meccse után érvényes bérlista alapján határozza meg, hogy egy csapatnak pontosan mennyi adót kell fizetnie:
- minden "valószínűleg nem teljesíthető" bónuszt, amelyet végül kifizettek, hozzáadnak a bérlistához
- minden "valószínűleg teljesíthető" bónuszt, amelyet végül nem fizettek ki, levonnak a bérlistából
- minden jogvitából származó kifizetést hozzáadnak a bérlistához
- minden olyan játékos fizetését, akik szabadon igazolható játékosként írták alá szerződésüket, és kevesebbet kerestek, mint egy kétéves tapasztalattal bíró játékos minimum bére, felkerekítik erre az összegre
17. Ki kapja a zálogrendszerből és a luxusadóból származó pénzt?
Ahogy arról korábban már volt szó, a zálogrendszernek köszönhetően bizonyos esetekben a csapatok visszakapják a játékosok fizetésének egy részét.
Arról is beszéltünk, hogy a sokat költő csapatok luxusadót fizetnek a Ligának.
Ezeket a pénzeket vagy visszafizetik a csapatoknak, vagy a Liga visszatartja és saját céljaira használja fel.
Zálogba helyezett pénz:
- A Liga a pénz egy részét, vagy a teljes összeget visszatartja saját céljaira. Ez általában és valószínűleg csak egy kis összeg, de nincs arra vonatkozó szabály, hogy a Liga pontosan mennyit is tarthat vissza.
- A fennmaradó összeget egyenlően osztják el a csapatok között.
Luxusadóból származó pénz:
- Az adószint alatt lévő csapatok megkapják a pénz 1/30-ad részét
- A Liga a fennmaradó pénz egy részét vagy a teljes összeget visszatarthatja saját céljaira.
- A fennmaradó összeget egyenlően osztják el a csapatok között.
Mivel az előző Kollektív Pénzügyi Szerződésben a csapatoknak kellett megbecsülnie a Kosárlabdából Származó Bevételt, egy úgynevezett "védőháló" rendszer volt életben. Ennek értelmében azok a csapatok is részesülhettek a visszatérítésből, akik végül néhány millió dollárral túllépték az adószintet.
Most, hogy az adószintet előre meghatározzák, a "védőháló" rendszer megszűnt, vagyis a csapatok adószint átlépése miatt a legjobb esetben is legalább 3-4 millió dollártól esnek el.
Példa: Tegyük fel, hogy egy játékos olyan súlyos sérülést szenved, hogy pótolni kell. Míg az 'A' csapat 500 000 dollárral már eleve az adószint fölött van, a "B" csapat ugyanennyivel még alatta. Tegyük fel, hogy mindkét gárda 719 393 dollárért (egy kétéves tapasztalattal bíró játékos minimumális fizetése) igazol valakit, és tételezzük fel azt is, hogy azok a csapatok, akik nem lépik át az adószintet, 3 millió dollár visszatérítést kapnak.
Az "A" csapatnak ugye egyrészt ki kell fizetnie a játékos fizetését, és ugyanennyit adóban, vagyis összesen 1 438 746 dollárt. A "B" csapat azonban adófizetővé vált, azaz nemcsak a játékos fizetését kell állnia, és be kell fizetnie 219 379 dollárnyi adót is, de a 3 milliós visszatérítéstől is elesett. Vagyis összesen 3 938 746 dollárt "bukott". Tehát 'B' csapat számára az adófizetés nem 100%-os, hanem csaknem 450%-os veszteséget jelent. És még csak nem is igazolhat olcsóbb játékost, mivel tudjuk, hogy a luxusadó szempontjából a szabadon igazolható játékosok legalább egy kétéves tapasztalattal rendelkező játékos minimum fizetésével számítanak bele az adóalapba.
18. Mi az amnesztiatörvény?
A csapatok a 2005-06-os idény előtt elküldhettek egy játékost, akinek a fizetése ezután kikerült az adóalapból. A lehetőséggel 2005. augusztus 2-15. között lehetett élni, közvetlenül az új Kollektív Pénzügyi Szerződés életbe lépése után.
A lehetőséget csak olyan játékos esetében lehetett felhasználni, akit 2005. június 21-e előtt igazoltak le, vagy már a Kollektív Pénzügyi Szerződés hatályba lépése előtt elbocsátottak.
Ahogy erről már szó volt, az érintett játékosok fizetése nem számít bele az adóalapba.
Példa: Ha egy 15 millió dolláros adófizetési kötelezettséggel bíró csapat elbocsátott egy 10 millió dolláros fizetéssel rendelkező játékost, már csak 5 millió dollár adót kellett befizetnie. A megtakarítások mértéke nem mindig volt egyenlő a játékos fizetésével. Ha egy csapat "csak" 3 millió dollárral volt az adószint felett, akkor csak ennyit spórolt meg. Amennyiben egy játékos elküldése után a csapat az adószint alá került, visszatérítést kapott, vagyis optimális esetben több pénzt spórolt meg, mint amennyi a játékos fizetése eredetileg volt. Azok a csapatok, amelyek már a játékos elbocsátása előtt is az adószint alatt voltak, semmivel sem jártak jobban.
Az amnesztiatörvény csak a csapatok adófizetési kötelezettségét érinti; a játékos fizetését továbbra is folyósítania kell, és keresete beleszámít a bérlistába.
Az amnesztiatörvény keretei között elbocsátott játékost régi csapata addig nem igazolhatja vissza, amíg eredeti szerződése le nem jár. Egyébként a játékosra ugyanazok a szabályok vonatkoznak, mint az összes többi elbocsátott játékosra.
Habár az amnesztiatörvény "Allan Houston szabály" néven vonult be a köztudatba, a Knicks végül Jerome Williams-től "szabadult meg" 2005 augusztusában.
Az érintett játékosok listája: D. Anderson (Blazers), V. Baker* (Celtics), T. Bell* (Grizzlies), C. Booth (Bucks), D. Christie (Magic), D. Coleman* (Pistons), H. Eisley* (Suns), M. Finley (Mavericks), B. Grant (Lakers), F. Hoiberg (Timberwolves), A. McKie (76ers), R. Mercer (Nets), R. Miller* (Pacers), A. Mourning* (Raptors), W. Person* (Heat), E. Robinson* (Bulls), C. Weatherspoon (Rockets), J. Williams (Knicks)
* korábban elbocsátva
19. Milyen körülmények között lehet a fizetési plafon fölé kerülni?
A csapatok csak az alábbi felmentések igénybe vételével kerülhetnek a fizetési plafon fölé.
A Bird-jogokhoz kapcsolódó felmentés
(Larry Bird Exception)
Ez a felmentés lehetővé teszi, hogy egy csapat a fizetési plafontól függetlenül (akár maximum fizetésért) újraigazolja saját szabadon igazolható játékosát.
A Bird-jogok "megszerzésének" feltétele, hogy egy játékos zsinórban legalább három évet eltöltsön a Ligában anélkül, hogy szabadon igazolható játékosként csapatot váltott, vagy elbocsátották (waive) volna.
A három évet három, egyenként egyéves, vagy egy, legalább hároméves szerződés (ezek kombinációja is elképzelhető) keretei között is eltöltheti.
Ha egy játékost elcserélnek, Bird-jogait "magával viszi", és új csapata élhet a felmentés adta lehetőségekkel.
A Bird-jogokkal rendelkező szabadon igazolható játékos új szerződése legfeljebb hat évre szólhat és legfeljebb elsőéves fizetésének 10,5%-ával emelkedhet évente.
A felmentésnek azért Larry Bird a névadója, mert a Celtics volt az első csapat, amelynek engedélyezték, hogy egy játékosa (aki történetesen Bird volt) újraszerződtetése után a fizetési plafon fölé kerüljön.
Akad még egy korlátozó tényező a Bird-jogokkal rendelkező játékosoknak adható maximum fizetéssel kapcsolatban. Ha egy egykori első körös választott súlyozott újoncszerződése (rookie scale contract) harmadik évének végén jár, és csapata ahelyett, hogy minősített ajánlatot (qualifying offer) tenne neki a negyedik évre, inkább új szerződést kíván kötni vele, elsőéves fizetése nem haladhatja meg azt az összeget, mint amit a súlyozott újoncszerződés negyedik évében kaphatott volna.
A korai Bird-jogokhoz kapcsolódó felmentés
(Early Bird Exception)
Az előző felmentés "gyengített" változata. A korai Bird-jogok "megszerzésének" feltétele, hogy egy játékos zsinórban legalább két évet eltöltsön a Ligában anélkül, hogy szabadon igazolható játékosként csapatot váltott, vagy elbocsátották (waive) volna.
A felmentés lehetőséget ad arra, hogy egy csapat a fizetési plafontól függetlenül újraigazolja saját szabadon igazolható játékosát előző évi fizetése 175%-ért, vagy a Liga átlagfizetéséért (average salary).
A korai Bird-jogokhoz kapcsolódó szerződéseknek legalább két évre kell szólnia. Ez a játékosok szempontjából megkérdőjelezi a felmentés hasznosságát, hiszen általában jobban megéri még egy éven át kevesebb pénzért játszani, majd kihasználni a Bird-jogokhoz kapcsolódó felmentés adta lehetőségeket.
A felmentést kihasználva legfeljebb ötéves szerződések köthetők, és az éves emelések nem haladhatják meg az elsőéves fizetés 10,5%-át.
Ha egy egykori első körös választott súlyozott újoncszerződése (rookie scale contract) második évének végén jár, és csapata ahelyett, hogy újabb egy évre meghosszabbítaná újoncszerződését, inkább új szerződést kíván kötni vele, elsőéves fizetése nem haladhatja meg azt az összeget, mint amit a súlyozott újoncszerződés hamrmadik évében kaphatott volna.
Ha egy csapat szerződéstervezetet (offer sheet) írat alá egy kétéves tapasztalattal rendelkező korlátozottan igazolható játékossal, jelenlegi csapata felhasználhatja a korai Bird-jogokhoz kapcsolódó felmentést arra, hogy tartsa az ajánlatot (match the offer sheet).
A Bird-jogokkal nem rendelkezőkre vonatkozó felmentés
(Non-Bird Exception)
A felmentés hatálya alá azok a szabadon igazolható játékosok tartoznak, akik nem rendelkeznek Bird-jogokkal.
A felmentés lehetőséget ad arra, hogy egy csapat a fizetési plafontól függetlenül újraigazolja saját szabadon igazolható játékosát előző évi fizetése 120%-ért, vagy a minimum fizetés 120%-ért.
Ha másik csapat szerződéstervezetet (offer sheet) írat alá egy korlátozottan igazolható játékossal, jelenlegi csapata felhasználhatja a Bird-jogokkal nem rendelkezőkre vonatkozó felmentést arra, hogy tartsa az ajánlatot (match the offer sheet).
A felmentést kihasználva legfeljebb ötéves szerződések köthetők, és az éves emelések nem haladhatják meg az elsőéves fizetés 8%-át.
Az átlagbérig terjedő felmentés
(Mid-Level Salary Exception)
Ennek a felmentésnek köszönhetően a fizetési plafon fölött lévő csapatok lehetőséget kapnak arra, hogy szabadon igazolható játékosokat szerződtethessenek, amennyiben első éves bérük nem haladja meg a Liga átlagfizetését. A felmentés egy idényen belül akár több játékosra is felhasználható megosztva.
A felmentést felhasználva legfeljebb öt évre szóló szerződések köthetők, amelyek maximum az elsőéves fizetés 8%-ával emelkedhetnek.
Az átlagbérig terjedő felmentés, szemben a kétévente felhasználható felmentéssel (bi-annual exception), akár minden évben felhasználható.
Ha másik csapat szerződéstervezetet (offer sheet) írat alá egy korlátozottan igazolható játékossal, jelenlegi csapata felhasználhatja az átlagbérig terjedő felmentést arra, hogy tartsa az ajánlatot (match the offer sheet).
A felmentés alapját képező átlagbért az átigazolási időszak kezdete előtt határozzák meg.
A felmentés pontos értéke:
2005-06: 5 000 000 dollár
2006-07: 5 215 000 dollár
2007-08: 5 356 000 dollár
2007-08: 5 585 000 dollár
A kétévente felhasználható felmentés
(Bi-Annual Exception)
Ezt a felmentést korábban 1 millió dolláros felmentésnek nevezték. Helytelenül, hiszen értéke csak az 1998-99-es szezonban volt pontosan 1 millió dollár.
Felhasználásával a fizetési plafon fölött lévő csapatok az alábbi kezdőfizetésekkel szerződtethetnek szabadon igazolható játékosokat:
2005-06: 1 670 000 dollár
2006-07: 1 750 000 dollár
2007-08: 1 830 000 dollár
2008-09: 1 910 000 dollár
2009-10: 1 990 000 dollár
2010-11: 2 080 000 dollár
2011-12: 2 180 000 dollár
Ezzel a felmentéssel két egymást követő évben nem lehet élni, akkor azonban akár több játékosra is felhasználható megosztva.
A felmentést felhasználva legfeljebb két évre szóló szerződések köthetők, amelyek a második évben legfeljebb 8%-kal emelkedhetnek.
Az újoncokra vonatkozó felmentés
(Rookie Exception)
Ez a felmentés lehetővé teszi, hogy a fizetési plafon fölött lévő csapatok is súlyozott újoncszerződést (rookie scale contract) köthessenek első körös választottjaikkal.
A minimum fizetésre vonatkozó felmentés
(Minimum Player Salary Exception)
Ennek a felmentésnek köszönhetően a fizetési plafon fölött lévő csapatok is igazolhatnak minimum fizetésért aláíró játékosokat.
A szerződések legfeljebb két évre szólhatnak, és a második évben kapott fizetés sem haladhatja meg a játékosnak abban az évben járó minimumot.
További kikötés, hogy a szerződés nem tartalmazhat aláíráspénzt (signing bonus). A felmentést egy idényben többször is fel lehet használni.
A játékoscserékre vonatkozó felmentés
(Traded Player Exception)
Ezzel a felmentéssel, ahogy a neve is mutatja, csak játékoscserék esetén lehet élni. Felhasználásával a játékoscserében érintett csapatok több fizetést "fogadhatnak be", mint amennyit cserébe "küldenek". A felmentésről bővebben a 68. és 69. pontban olvashattok.
A harcképtelen játékosokra vonatkozó felmentés
(Disabled Player Exception)
Ennek a felmentésnek köszönhetően a fizetési plafon fölött lévő csapatok helyettest igazolhatnak harcképtelenné vált játékosuk helyére. Ha a sérülés november 30-a után történik, akkor már csak a következő idényben lehet igénybe venni. Ezt a felmentést veszik igénybe akkor is, ha egy játékos meghal.
A felmentés csak egy játékosra használható fel, fizetése legfeljebb "elődje" bérének a fele, vagy a Liga átlagbére lehet. Igénybevételéhez a Liga jóváhagyása szükséges, amelyet egy független orvoscsoport vizsgálata előz meg.
A felmentést nem csak igazolásra lehet felhasználni. Arra is lehetőség van, hogy a csapat csere révén hozzájusson egy olyan játékoshoz, akinek a fizetése legfejlebb 100 000 dolárral haladja meg a felmentés értékét.
Ha egy játékos július 1-e és november 30-a között válik harcképtelenné, a csapatnak 45 napja van arra ,hogy helyettest találjon. Ha a játékos december 1-e és június 30-a között válik harcképtelenné, a csapatnak október 1-ig kell gondoskodnia az utánpótlásáról.
Ha a harcképtelen játékos a vártnál korábban visszatér, csak az edzőn múlik, mikor lép pályára, gyógyulása a helyettes státuszát, fizetését, stb. nem befolyásolja.
Azonban abban az esetben, ha egy csapat megkapja az engedélyt a Ligától, hogy helyettest igazoljon, a harcképtelen játékos viszont még a felmentés felhasználása előtt felépül, a csapat elveszíti a kedvezményeket.
A harcképtelen játékosokra vonatkozó felmentés nem keverendő össze azzal a lehetőséggel, amit a csapatok játékosuk halála vagy kényszerű visszavonulása után kapnak. Előbbi arra irányul, hogy a létszámhiánnyal küzdő csapat megfelelő helyettest találjon. Utóbbi viszont arra, hogy az érintett játékos fizetése eltűnjön a bérlistából.
A rehabilitációs felmentés
(Reinstatement)
Ha egy játékost kábítószerrel való visszaélés miatt kizárnak a Ligából, egykori csapata lehetőséget kap arra, hogy legfeljebb korábbi fizetéséért visszaigazolja.
20. A felmentések is a fizetési plafon alá tartoznak? Ha egy csapat a plafon alatt van, az automatikusan azt jelenti, hogy igazolhat játékost? Előfordul, hogy egy csapat elveszíti a felmentéseit?
Ha egy csapat a plafon alatt van, akkor a harcképtelen játékosokra vonatkozó (Disabled Player Exception), a kétévente felhasználható (Bi-Annual Exception), az átlagbérig terjedő (Mid-Level Salary Exception), illetve a játékoscserékre vonatkozó (Traded Player Exception) felmentések értékét hozzáadják a csapatfizetéshez és a Liga úgy kezeli őket, mintha a plafon fölött lennének.
Ezzel bezárul egy kiskapu, hiszen a csapatok nem tehetik meg, hogy előbb felhasználják a plafon alatt rendelkezésre álló helyet, majd élnek a felmentésekkel.
Vagyis ha egy csapat a plafon alatt van, az nem feltétlenül jelenti azt, hogy van lehetősége szabadon igazolható játékosokat (free agent) szerződtetni.
Példa: Tegyük fel, hogy a fizetési plafon 49,5 millió dollár és a csapat jelenleg 43 millió dollárt fordít játékosai fizetésére. Ezen felül rendelkezésére áll még az átlagbérig terjedő (Mid-Level Salary Exception) felmentés 5 millió dollár értékben, illetve egy játékoscserékre vonatkozó (Traded Player Exception) felmentés 5,5 millió dollár értékben. Ebben az esetben hiába vannak elvileg 6,5 millió dollárral a plafon alatt, ha a felmentéseket is figyelembe vesszük, már 4 millióval fölötte járnak, vagyis új játékost csak a felmentések igénybe vételével igazolhatnak.
A csapatok lemondhatnak felmentéseikről és valóban a plafon alá kerülhetnek. Ha a fenti csapat lemondana a rendelkezésére álló felmentésekről, 6,5 millió dollárt fordíthatna szabadon igazolható játékos(ok) (free agent) igazolására.
A harcképtelen játékosokra vonatkozó (Disabled Player Exception), a kétévente felhasználható (Bi-Annual Exception), az átlagbérig terjedő (Mid-Level Salary Exception), illetve a játékoscserékre vonatkozó (Traded Player Exception) felmentéseket elveszíthetik a csapatok. Még az is előfordulhat, hogy meg sem kapják őket. Ez akkor fordul elő, ha egy csapat annyira keveset fordít játékosai fizetésére, hogy még a felmentések értékének hozzáadásával sem kerülhetne a plafon fölé. Ha egy csapat ebben a helyzetben van, amikor jogosulttá válna egy felmentésre, meg sem kapja. Ha egy csapat valamikor év közben kerül ebbe a helyzetbe, akkor hiába kapta meg korábban, elveszíti felmentéseit.
Példa: A fizetési plafon 49,5 millió dollár és a szóban forgó csapat 41 millió dollárt fordít játékosai fizetésére. Rendelkezésére áll az átlagbérig terjedő (Mid-Level Salary Exception) felmentés 5 millió dollár értékben, illetve egy játékoscserékre vonatkozó (Traded Player Exception) felmentés 2,5 millió dollár értékben, ezen felül van egy 2 millió dollár értékű szabadon igazolható játékosa (free agent), akiről még nem mondott le (unrenounce). Ezzel 1 millió dollárral a plafon fölött van. Mi történik akkor, ha a szabadon igazolható játékosa (free agent) máshova szerződik? A csapatfizetés 48,5 millió dollárra esik vissza, vagyis a csapat elveszíti a felmentéseit.
Van ebben logika. A felmentések lényege, hogy a szó szoros értelmében felmentse a csapatokat azon kötelezettségük alól, hogy a plafon alatt maradjanak. Ha egy csapat a plafon alatt van, a felmentés értelmét veszti, így ha a csapatfizetés túl alacsony, a felmentések elvesznek.
Egy csapatnak vagy van helye a plafon alatt, vagy vannak felmentései. A kettő együtt nem megy.
21. Ha egy csapatnak több felmentése is van, van arra szabály, hogy melyiket használhatja fel?
A csapatok szabadon megválaszthatják, hogy melyik felmentéssel kívánnak élni, azonban nem adhatják össze felmentéseik értékét, illetve egy felmentés értékét és a fizetési plafon alatti helyet.
Példa: Ha egy csapat rendelkezik egy 5 millió dolláros átlagbérig terjedő felmentéssel (Mid-Level Salary Exception) és van 2 millió dollár helye a fizetési plafon alatt, nem igazolhat le valakit 7 millió dolláros kezdőfizetéssel.
22. Megkerülheti-e a csapat a szabályokat úgy, hogy hivatalosan kevesebbet fizet játékosának és a fennmaradó összeget egy külső cégen keresztül folyósítja?
Előfordulhat, de a Liga nagyon szigorúan bünteti, ha a gyanú beigazolódik.
Többek között ezért szűnt meg a játékos-edzői pozíció, mert előfordulhatna, hogy egy csapat kevesebbet fizet a "játékosnak", és az "edzőt" kompenzálja.
23. Kötnek-e a csapatok titkos szerződéseket játékosaikkal?
A Liga szerint ez talán a legkomolyabb szabálysértés, amit egy csapat elkövethet. Ha az illetékesek ilyen szerződés nyomára bukkannak, és a gyanú beigazolódik, a büntetés akár 5 millió dollár, több draftjog elvesztése, a játékos szerződésének érvényteleníétse és az érintett csapatvezetők eltiltása is lehet. Ráadásként a játékost is megbüntethetik (noha "mindössze" 100 000 dollárra), és megtilthatják, hogy valaha is aláírjon az érintett csapathoz.
Ilyen jellegű szabálysértés utoljára 2000-ben fordult elő. Amikor Joe Smith az átlagbérig terjedő felmentés (Mid-Level Salary Exception) keretei között áron alul aláírt a Minnesota Timberwolves-hoz, titokban megegyeztek, hogy ha Smith három egymást követő évben piaci értéke alatti szerződéseket köt velük, a negyedik év elején a Bird-jogokhoz kapcsolódó felmentéssel (Larry Bird exception) élve busás szerződéssel fogják jutalmazni szolgálatait. Az érthetetlen módon írásban is rögzített megállapodás a Ligához is eljutott.
Régóta pletykáltak már arról, hogy léteznek ilyen titkos szerződések, de ez volt az első írásos bizonyíték. A Liga keményen büntetett. Az akkor kiszabható maximális pénzbírsággal (3,5 millió dollár) sújtotta a csapatot, megfosztotta a Timberwolves-t következő öt draftjogától (ebből kettőt később visszakaptak), és megsemmisítették Smith szerződését is.
Glen Taylor tulajdonos és Kevin McHale GM "önkéntes szabadságra" vonult.
Ami mindenkit meglepett; nemcsak Smith utolsó szerződését semmisítették meg, hanem az előző kettőt is, így a Timberwolves csak a minimális fizetésért igazolhatta volna vissza Smith-t (nem volt több felhasználható felmentésük).
Smith végül a Pistons-hoz igazolt, de 2001-ben visszatért Minnesotába.
24. Hogyan határozzák meg az átlagbért?
A képlet a következőképpen fest:
az előző szezonban folyósított összes fizetés
------------------------------------------------------------
(13,2 x a csapatok száma) x 0,08
A felmentés pontos értéke:
2005-06: 5 000 000 dollár
2006-07: 5 215 000 dollár
2007-08: 5 356 000 dollár
2007-08: 5 585 000 dollár
25. Milyen hosszú időt kell egy játékosnak egy csapatnál töltenie ahhoz, hogy élhessenek a Bird-jogokhoz kapcsolódó felmentéssel?
Egy Bird-jogokkal rendelkező játékost elméletileg akár a szabályok adta utolsó pillanatban is elcserélhetik, új csapata minden további nélkül élhet a felmentéshez kapcsolódó lehetőségekkel.
A Bird-jogokhoz kapcsolódó felmentésnek ugyanis csak egyetlen feltétele van: a játékos a szerződéskötést megelőző három évben nem válthatott csapatot szabadon igazolható játékosként (free agent), és nem bocsáthatták el (waive).
26. Miért kell három évet várni a Bird-jogok megszerzésére?
Ezzel egy kiskaput zártak be. Régebben elég volt egy évet várni, de a Portland (Chris Dudley) és a Phoenix (Danny Manning) visszaélt a lehetőséggel. Előbb kis fizetéssel magukhoz kötötték a játékosokat, majd a következő évben a Bird-jogokhoz kapcsolódó felmentéssel (Larry Bird Exception) élve nagy értékű szerződéseket kötöttek velük. A három éves türelmi idővel ez kiküszöbölhető.
27. A Bird-jogokhoz kapcsolódó felmentés azt jelenti, hogy Az így visszaigazolt játékosok fizetése nem kerül be a bérlistába?
Minden játékos fizetése bekerül a bérlistába. A Bird-jogokhoz kapcsolódó felmentés (Larry Bird Exception) csak annyit enged, hogy a csapat felhasználása után a fizetési plafon fölé kerüljön. Tehát ha egy csapat a fizetési plafon fölött volt, amikor a Bird-jogokhoz kapcsolódó felmentés segítségével visszaigazolta játékosát, a szerződéskötés után még inkább fölé került.
28. Most láttam, hogy egy játékos több pénzért igazolt le egy csapathoz, mint amennyi helye az adott csapatnak a fizetési plafon alatt volt. Eddig másik csapatban játszott, tehát nem használhatták a Bird-jogokhoz kapcsolódó felmentést. Mi történt?
Talán csak a beszámolók, amelyek gyakran a szerződés összértékéről szólnak, torzítottak. Csak az első év fizetésének kell beférnie a fizetési plafon alá.
Példa: Egy csapat 10 millió dollárral a fizetési plafon alatt van. Leigazol egy játékost 10 millió dolláros kezdőfizetéssel. A játékos az évek során a következő összegeket teheti zsebre: 10, 10,5, 11, 11,5 és 12 millió dollár.
Az újsághír pedig 55 millió dolláros szerződésről szól.
29. Megteheti-e egy csapat, hogy leigazolja az összes Szabadon igazolható játékost, akikre szüksége van, majd pedig visszaigazolja saját Szabadon igazolható játékosait a Bird-jogokhoz kapcsolódó felmentés segítségével?
Igen, de van egy megkötés. Egy csapat szabadon igazolható játékosai (free agent) annak ellenére beleszámítanak a bérlistába, hogy éppen nem állnak szerződés alatt.
Tehát könnyen előfordulhat, hogy a csapat azért nem tud szabadon igazolható játékosokat (free agent) szerződtetni, mert a sajátjai kitöltik a fizetési plafon alatti helyet.
FOLYTATÓDIK!
2010. 08. 31. 18:36:57
